Elég megdöbbentő ilyen feliratú bögréket látni az irodában, egy olyan szállodában, ahol nem elég körbenyalni a vendég fenekét, utána még ki is kell fényesíteni... :)
Na hát jó rég nem írtam már, igyekszem pótolni mindent.
Tehát a munkám úgy indult, h eleinte csak hallgattam mások hívásait, ami azt jelentette, h hallottam mindkét felet, a vendégét és a munkatáraimét is. Minden hívás alatt megmutogatták, h épp mit csinálnak, hogyan tudjuk előhívni a különböző ablakokat, stb. Kb. a 3.napom úgy voltam vele, h nincs az az isten h én itt dolgozzam, ez iszonyatosan nehéz. A legnagyobb problémát az jelentette, hogy nem értettem, mit kérdeznek/mondanak a vonal másik végén. Volt olyan hívás, amiből egy szó nem jutott el az agyamig, ez általában olyan hívás volt, ahol kihangosítva, a kocsiban ülve, teljesen más kiejtéssel beszéltek az emberek. (A munkatársaim között is van, akit nehezen értettem meg eleinte..) Tehát lélekben feladtam.
Telt múlt az idő, és elkezdtünk úgy dolgozni, h a munkatársaim beszéltek a telefonon, de én dolgoztam a gépen. Kicsit nehézkes volt, mivel még nem járt egy rugóra az agyunk, és nem mindig azt az ablakot akarták előhívni, mint amire én gondoltam. A tréningem lejárt a múlt hét elején, és elkezdtem idegeskedni, h mi lesz ezután... Megkértem a munkatársaim, hogy dolgozzunk úgy, h én beszélek én gépelek, ők pedig hallgatják, és kisegítenek, ha valami nem megy, vagy nem tudom rá a választ. Az első hívásom előtt görcsbe rándult a gyomrom, alig akartam felvenni a telefont, ami azért baj, mert a 5 star 5 diamond standardben szerepel, hogy 3 telefoncsöngés alatt fel kell venned a telefont, és ez az időszak különösen népszerű az ellenőrök körében. Valahogy átvészeltem a napot, és a következőt, és egyszer csak azon kaptam magam, h Eileen a munkatársam ott hagy az asztalomnál egy beszélgetés közepén és leül ő is dolgozni..
Azóta teljesen egyedül dolgozom, és mindent értek. Egy idő után könnyebb lett megérteni az embereket, és ha kicsit odafigyelek és koncentrálok, szinte egészen ki tudom zárni a háttérzajt és hallom a telefonálót. Lehet kicsit előreszaladtam, aki nem tudná pontosan, Reservations Agent vagyok, ami azt jelenti, hogy én csinálom a szobafoglalást az embereknek. Első hallásra azt hinném én is, h könnyű, de nagyon nem az. Egy lépéssel a vendég előtt kell járnod, hogy segíteni tudj neki, ugyanis a telefonálók 70%-a nem tudja, h milyen szobát akar, milyen kilátást, milyen felszereltséggel. Szóval nagyon kell tudni, mi hol van a szállodán belül, ami azért nem egyszerű, mert olyan mint egy kis város.
Hogy érzékeltessem, standard szobák az 'Original west buildingben vannak, intermediatek vannak a West Towerben és a Main wingben, Superiorok a Mainben és a South Towerben, vannak cottagesok, és a suitek (lakosztályok), amiknek egytől egyig külön kódja van. Tehát szobafoglalásnál a lakosztályok kivételével, a különböző kódokat kell használni: WW WK (standard - king size bed), WW WD (ugyanez csak 2 double beddel). WW IK és WW ID (west tower intermediate), MW IK és MW ID (main tower intermediate), MW SK és MW SD (superior main) SW SK és SW SD (superior south tower), CW cottagesok, és utána jönnek a külön kódok... A lakosztályba pedig bele sem megyek.. :)
A legtöbb helyen az embernek városi térképet adnak becsekkoláskor, itt a szállodáról kapnak a vendégek.. Azt hiszem ezzel mindent elmondtam. :) Egy szobafoglalás tud nagyon egyszerű és nagyon bonyolult is lenni. A business utazókat szeretem, semmilyen más igényük nincs, mint h a kialkudott áron megkapják a szobát, legyen az bárhol a szálloda területén, a tó másik oldalán, vagy épp a fő épület 'pet floor'-ján.
A legtöbb telefonáló türelmes és jófej, tudja h én segítek neki és nem fordítva. Vannak azonban szemétládák is, akik nem nem értik amit mondok nekik, hanem nem akarják érteni. Onnantól kezdve, h hallja h akcentusom van, 1 mondat után képes mondani, h nem érti amit mondok, amerikaival akar beszélni... Hozzáteszem volt olyan is, aki szánta bánta, h nem ért meg és had beszéljen mással, na de ha másik 500 ember értette eddig és lazán csináltam nekik foglalást, anélkül h visszakérdeztek volna, h ismételjem meg a mondataim, akkor nekik is menne. Hát mi ez ha nem diszkrimináció?! :) A legviccesebb az volt, amikor egy vendégnek eldurrant az agya, h nem amerikaival beszél és a supervisort kérte. Odacsattogtam szépen Noémihez, a főnökömhöz, h légy szíves hívd már vissza az urat, veled akar beszélni, nem érti amit mondok. Noémi csak annyit mondott, hogy biztos örülni fog, amikor felhívja valaki más, akinek szintén akcentusa van. :)
Most nagy hajtás van a szállodában, mindenki látástól vakulásig dolgozik. Daniék azért, mert egy 3000 fős konferencia van a szállodában, én azért mert 5 day special sale van, ami azt jelenti, hogy viszonylag olcsón lehet szobához jutni. Tegnap kezdődött, 10 órás shiftet nyomtunk, az első 3 órában nem volt időm inni, és csak azt vettem észre, h kiszáradt a szám és az ajkaim is, annyit dumáltam.. Annak ellenére nem győztük felkapkodni a telefonokat, hogy 3-an jöttek segíteni a Front Deskről. Délután kicsit csendesebb lett a dolog, a szombatra leszek kíváncsi, az az utolsó nap és gondolom itt is megőrülnek az emberek, amikor tudatosul bennük, h ez az utolsó lehetőség h ezen az áron kapjanak szobát.
Amit nem értek, az az, h miért nem érti meg valaki h based on availability (ami kb. annyit jelent anyukám h a szabad helyek függvényében..). Ezen már egy másik munkatársam is kiakadt, h hogy fel tudnak háborodni az emberek, amikor nincs a legolcsóbb szobatípusból szoba arra az időpontra, amikor ő jönni akar.. És ilyenkor persze nekünk mondják a magukét..
Közben lett ágyunk és kanapénk ha még nem mondtam volna, asztalunk és székeink, egész pofás a lakás, még egy porszívó kéne és tökéletesen meg lennék elégedve. Képeket nem nagyon csináltam az elmúlt időszakban, de majd igyekszem dokumentálni minden fontosabb eseményt.
Ő pedig itt az egyik Broadmoor mókus a sok közül, aki mindig az emberek körül ólálkodik..
Köszönöm mindenki levelét, aki érdeklődött felőlem, igyekszem idővel azokat is megválaszolni!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése